Sziasztok, szia, Áron! a win live mail többeket érint, de a boinc managerről mondok itt néhány szót, hátha valakit csak úgy érdekel.A Berkeley Open Infrastructure for Network Computing (rövidítve: Boinc) (Berkeley Nyílt Infrastruktúra hálózati számításokhoz) egy
nyílt forráskódú rendszer, amelyet a Berkeley University fejlesztett ki. Ezzel nagy számításigényes feladatokat lehet megoldani. A rendszer áll egy szerveroldali, valamint egy kliensoldali alkalmazásból. A lényeg pedig az, hogy az igénylők a feladataik megoldását sok-sok otthoni számítógép segítségével végeztetik el, erre ún. projekteket készítenek. A Boinc manager szerveroldali alkalmazásra teszik fel a projektet, a szerver pedig a klienseknek az interneten keresztül kiosztja a feladatot, a kliens elvégzi és visszaküldi a szervernek. A nagy számításigényes feladatokra épülő projektekben akár száz-kétszázezer otthoni számítógép is dolgozhat egy feladat megoldásán. Tudományos kutatásra lehet használni elsősorban, de az ipari alkalmazások sincsenek kizárva. Csak mivel a projekt ingyenes, inkább a tudományos, ezen belül az alapkutatás használja. A legelső ilyen kezdeményezés a seti at home volt szintén a Berkeley Egyetem kezdeményezésére (ő találta ki ezt a rendszert), azóta rengeteg projekt indult rengetegféle témában. Orvosi kutatási projekt a Rosetta at home, éghajlatkutatási a Climate prediction.net, csillagászati az Einstein at home, fizikai az lhc at home, és természetesen van magyar projekt is, amely matematikai és statisztikus fizikai kutatásokat végez, ez pedig a Sztaki Desktop Grid.egyszer egy kutató azt mondta, hogy hihetetlenül nagy luxus a mai nagy teljesítményű személyi számítógépek kihasználatllan kapacitásait parlagon hagyni. Azt mondta, hogy a mai számítógépeket gépelésre, szövegszerkesztésre használni igen-igen nagy luxus... Nos, ez a rendszer tehát nagy kapacitású számításokat oszt el és végeztet el az otthoni számítógépekkel akkor, amikor azok processzora egyébként üresjáratban lenne. a processzor így mindig száz százalékosan ki van használva. A feladatok természetesen igen alacsony prioritásúak, így ha a felhasználó bármit csinál, vagy a gép bármilyen automatizált feladatot futtat, akkor ezek képeznek elsőbbséget, tehát a feladatok futtatása nem gátolja a gép használatát. A futó feladatok, mint folyamatok, a rendszerben értelemszerűen a legalacsonyabb prioritáson vannak.
Mindent meg lehet egyébként határozni: mennyi memóriát, menyi merevlemezt használhatnak a projektek, stb.
Lehet egyszerre egy vagy több projekthez is csatlakozni, így ha az egyikben nincs munka, a másik lép elő. Meg lehet határozni azt is, hogy melyik projektben milyen arányban akarunk részt venni. egy dologra kel figyelni. Arra, hogy a processzor ne melegedjen túl. Ha viszont egy számítógép hűtése jól van telepítve és beállítva, ha nincsen szándékosan túlhajtva, mármint a processzora, akkor stabilan ötven és hetven fok között marad a processzor hőmérséklete, ami még egyáltalán nem káros. Hetven fok felett már oda kell figyelni. Notebookoknál hatvan-hetvenöt fok lehet ez a tűréshatár. Számítani kell persze arra, hogy a gép jobban zúg, mert jobban hűt, és több energiát fogyaszt. Notebooknál viszont meg lehet adni, hogy ha akkumulátorról üzemel, ne végezzen számításokat. egyébként a processzor kihasználtságát is és azt is meg lehet határozni, hogy a több magból hányat használjon.
Lehet a hálózati hozzáférést is szabályozni, szóval: mindent...a projektekben a részvétel ingyenes, összesen annyi a hozadéka, hogy az ember az elvégzett munkájáért ún. kreditet kap, amellyel, ha jól dolgozik, előkelő helyet szerezhet a projekt vagy projektek dicsőségtábláján.
Az általam említett boinc manager tehát az a kliensoldali alkalmazás, amely a feladatok elvégzéséért felelős. A projektektől letölti a projekt által írt alkalmazást, a projekt által elvégzendő feladatot, ezt a projekt alkalmazásával elvégezteti, majd a végeredményt a projekt szerverének visszaküldi. A Boinc Manager tehát egy keretprogram, amely az adott projekt aktuális alkalmazását futtatva teszi lehetővé az aktuális tudományos feladatok megoldását.
A legújabb Boinc Managerek (a 6-os verzióval kezdve) felismerik és kezelik az újabb grafikus processzorokat is. így a videokártya kihasználatlan kapacitásait is be lehet vonni a projektbe. A videokártyák grafikus processzoraival pedig lényegesen nagyobb számítási kapacitás érhető el, mint a cpu-val. Sajnos egyelőre nem minden projektnek van gpu-s alkalmazása, és sajnos a régebbi videokártyákra nem is lehet alkalmazni, csak az újabbakra.
a központi processzor kihasználtsága nem akadályozza sem az NVDA-t, sem más képernyőolvasókat (pl. Jaws), a videokártyás (gpu-s) projektekről viszont nincs tapasztalatom. Ezt amúgy azért írtam le a nyilvánosság előtt, mert tán így másokat is érdekelhet ez. Mivel pedig nyílt forráskódú a rendszer, és az NVDA-közösséghez hasonlóan ez is az önkéntes munkára épül, szellemisége nagyon hasonlít a mi projektünkéhez.
Akit a téma részletesebben érdekel, ezeken a részben magyar, részben angol nyelvű oldalakon utánajárhat:
http://boinc.berkeley.edu/Akit magyar projekt érdekel, itt csatlakozhat: http://szdg.lpds.sztaki.hu/szdg/
Akit a téma részletesebben érdekel, kereshet magánban, vagy a generalinfo listán (abba ez bőven belefér).
S.geri "Tudtuk, hogy az ember esendő, S nagyon adós a szeretettel." (Ady) ------ Ha akar kuldeni egy uzenetet erre a listara, akkor irjon a hu-nvda@xxxxxxxxxxxxx cimre. ha leakar jelentkezni erröl a listarol, akkor irjon a hu-nvda-request@xxxxxxxxxxxxx cimre, a "unsubscribe" szóval a targyban.Tekintse meg a lista honlapját a //www.freelists.org/webpage/hu-nvda
webhelyen. A NVDA magyar forditas honlapja a www.eurpod.com/nvda.html oldalon talalhato. Itt tobb informaciot tud kapni a szoftverrol és letudja tolteni a legujabb verziot. ------