Re: kis tudomány

  • From: Farkas Krisztián <jjeessuuss@xxxxxxxxxxx>
  • To: <brooklyn@xxxxxxxxxxxxx>
  • Date: Mon, 28 Jun 2004 11:23:36 +0200

Ez az írás annyira megdöbbentett, hogy ma már nem is dolgozok többet...
----- Original Message ----- 
From: <toth.peter.barnabas@xxxxxxxxxxx>
To: <brooklyn@xxxxxxxxxxxxx>
Sent: Monday, June 28, 2004 9:15 AM
Subject: kis tudomány


>
>
> http://index.hu/tech/tudomany/holo0626/
>
> Hologram a való világ
>
> Index
> 2004. június 26., szombat 22:01
>
>
> Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy ez
> érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A
> mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak
> vetítheti, de alakíthatja is a valóságot.
>
> A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain
> Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század
> egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a
> média, és Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan
> bújják a tudományos szaklapokat. Mégis vannak akik szerint az adott
> felfedezés felfordíthatja a tudományt.
>
> A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a
> szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az
> azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így
nem
> számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól.
>
> Tudnak egymásról
>
> A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a
> másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének,
> miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban.
>
> Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát
> áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy
> megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle
> megfigyelések hátterében.
>
> Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisab kísérletek elvégzésére
> ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra
> jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság
cáfolatát
> jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán
> látszólagos, a mindenki által megélt valóság gigantikus hologram.
>
> Darabokban az egész
>
> Bohm megdöbbentő következtetésének megértéséhez tudni kell, mi is
valójában
> a hologram. Ezeket a három dimenziós fényképeket lézer segítségével
> készítik. A megörökítendő tárgyat először lézersugárral pásztázzák. Egy
> második sugár fénye a visszaverődő mintával interferenciát hoz létre, és
> ezt a mintát örökítik meg a filmen. Előhíváskor a film csupán fényes és
> sötét vonalak kavalkádja, de ha lézerfénnyel világítják meg, megjelenik az
> eredeti tárgy három dimenziós képe.
>
> A hologramok viszont nem csak a háromdimenziós kép miatt különlegesek. Ha
> egy rózsa hologramját félbevágják és lézerrel világítják meg, a mindkét
fél
> darab a teljes képet tartalmazza, bár kisebb méretben. Ha a darabokat
> tovább apírtják, minden kis darab az eredeti egész képet tartalmazza. A
> hagyományos fényképekkel ellentétben a hologram minden szelete az eredeti
> információ egészét tartalmazza.
>
> A "teljes egész a részletekben" megközelítéssel teljesen új utak nyílnak a
> természettudományok előtt. A nyugati világ tudósai mindig is hajlottak
> arra, hogy a fizikai jelenségek megértéséhez, legyen az béka vagy atom, a
> szétdaraboláson és a részletek tanulmányozásán keresztül vezet az út.
>
> A hologram viszont megmutatja, hogy a világban néhány esetben téves lehet
> ez a megközelítés. A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az
> építőkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet. Ennek fényében Bohm más utat
> javasolt az Aspect-féle felfedezés értelmezéséhez.
>
> Hal az akváriumban
>
> Bohm szerint a szubatomi részecskék nem azért képesek egymással
> kapcsolatban maradni, függetlenül a távolságtól, mert valami titokzatos
jel
> áramlik közöttük. Ehelyett a szétválasztottságuk nem más, mint a
> megfigyelőt becsapó illúzió.
>
> A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a
> részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész
kiterjesztései.
> A jobb megértés érdekében Bohm a következő példát vezeti elő. Képzeljünk
el
> egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál.
>
> Az akváriumot nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is
> csak tévékamerák révén értesülünk. Az egyik kamera az akvárium elejét
> veszi, a másik az oldalát. A megfigyelő a két monitor képét figyelve azt
> gondolhatja, hogy a két hal külön-külön létezik, majd a halakat tovább
> figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük.
>
> Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban hasonló
> fordulót végez. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje látszik, a másik
> mindig az oldalát mutatja. Ha a teljes összeállítás továbbra is rejtve
> marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan feltételezheti, hogy a halak
> valahogy összebeszélnek, ezért mozognak egyszerre.
>
> Mélyebb a valóság
>
> Bohm szerint a szubatomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle
> kísérletben. A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában
arról
> árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is
> léteznek. A szemmel nem látható komplex dimenziókat ugyanúgy nem
> érzékeljük, mint a megfigyelő a halat körülvevő akváriumot.
>
> A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy
> szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a
> mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként
> viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az
univerzum
> is csak egy illúzió.
>
> A világegyetetemnek ezen fantomszerű viselkedés mellett más megdöbbentő
> tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag
> szétválaszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a
> teljes világegyetem összefügg. Az emberi agyban meghúzódó szénatom
> elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag
> felszínén lévő hidrogénatomok protonjaival.
>
> Minden összefügg
>
> Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem
> jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggő hálózatot alkotó természet
> fittyet hány minden ilyen felosztásra.
>
> A holografikus univerzumban még az idő és a tér sem tekinthető
> alapfogalomnak. A helymeghatározás minden formája csődöt mond olyan
> környezetben, ahol semmi sem válik el igazán a másiktól. Így az idő és a
> három dimenziós tér úgy viselkedhet, mint a halat mutató monitorok, és
csak
> kivetülései a mélyebb rendnek.
>
> Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a
> világegyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram, a Stanford
> egyetem neurofiziológusa szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy a
> holografikus lehet a valóság.
>
> Agyi jelrögzítés
>
> Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az emlékek
> tárolási helyét kereste. Évtizedek során sok tanulmány jutott arra a
> következtetésre, hogy az emlékek adott helyhez kötöttség nélkül, a teljes
> agyban szétoszolva őrződnek.
>
> A múlt század 20-as éveiben Karl Lashley rendkívüli jeletőségű
> kísérletsorozatban mutatta ki, hogy bármely részletét távolítja el a
> patkány agyának, képtelen megszüntetni a műtét előtt megtanult bonyolult
> műveletsorra vonatkozó emlékeket. Akkoriban viszont senki nem állt elő
> olyan magyarázattal, amely leírhatta volna ezt a "teljes egész a
> részletekben" jelenséget.
>
> Pribram a 60-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy
> megtalálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató
> szerint az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi,
hanem
> idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény
> interferenciája elmenti a holografikus képet. Vagyis Pribram szerint
agyunk
> holografikus tár.
>
> Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen
> kis helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet
> során 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia
> Britannica adatmennyiségének ötszöröse.
>
> Jelek özöne
>
> A rendkívüli emlékezőtehetség nem az egyetlen talányos agytevékenység,
> amely értehetőbbé válik a holografikus agymodell által. Legalább ilyen
> rejtélyes, hogyan képes az agy megbírkózni az érzékszerveket érő különböző
> frekvenciák özönével, és hogyan képes valós időben értelmezni az
> érzékszervek jeleit. Pribram szerint az agy holografikus elvet használ a
> fogadott frekvenciák matematikai átalakítására.
>
> Ez az elmélet egyre több támogatót szerez. Hugo Zucarelli argentin
> származású olasz kutató a holografikus modellt kiterjesztette az
akusztikai
> jelenségek területére. Ez az elmélet ugyanis megmagyarázhatja, hogyan
> képesek az emberek meghatározni a hang pontos forrását a fej elfordítása
> nélkül, még akkor is, ha csak egy füllel hallanak.
>
> Eltűnik a valóság
>
> Pribram holografikus agymodelljének legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az,
> amikor összevetik Bohm realitáselméletével. A világ megfogható képe így
> csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig
frekvenciák
> holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány
fontos
> frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi.
>
> Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta
> azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy
> fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés.
> Valójában vevőkészülékek vagyunk a frakvenciák tengerében, és amit
> kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak.
>
> Természetes a telepátia
>
> Bohm és Pribram elméleteinek egyesítését, a holografikus paradigmaként
> emlegetett megközelítést sok kutató szkeptikusan fogadta, másokat viszont
> felvillanyozott. Néhányan egyenesen azt gondolják, hogy ez a modell képes
> lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sőt általa a
> parapszochológiai jelenségek a természet részévé válhatnak.
>
> A holografikus paradigma által leírt univerzumban minden agy részét képezi
> a láthatatlan egésznek, és a telepátia pusztán a holografikus szint
> elérését jelenti. Hasonló módon a telekinézis (tárgyak mozgatása az akarat
> segítségével) szintén megszűnik rejtély lenni, hiszen az összefonódó
> mélyebb valóságban az egyén és a tárgy eleve egy.
>
> Bohm és Pribram egyaránt emlékeztetet arra, hogy sok vallási illetve
> misztikus élmény, például az univerzummal való transzcendens együvé
> tartozás érzése szintén a holografikus szint elérése lehet. A régi
> írásokban ugyanerre, a mélyebb valóság elérésére gondolhattak, amikor a
> kozmikus egység érzéséről számoltak be.
>
>
>
>
>
>
>
>
>



Other related posts: